A szeptember rögtön azután kezdődött, hogy hazatértünk Hollandiából, de már vége is. Ebben a hónapban mi és a holland diákok is leginkább az egyetemkezdésre koncentráltunk, de azért folyt-folydogált a munka.
A cikk, ami megjelent a csapatról az egyetemi újságban
Jelenleg kisebb csapatokban dolgozunk a következők szerint:
Tijmen, Sarah és Adri felméri, hogy kiből-miből áll a CVCE publikációs felületének jelenlegi közönsége, mire lenne szükségük, hogyan lehetne őket bevonni a tudományos folyamatokba, akár bővíteni a csoporton és fokozni a felhasználó-barátságosságot.
Annának, Zsófinak és Laurinak ezzel a három szóval kell megbirkóznia: digitalizáció, intermedialitás, intertextualitás.
Réka, Nicky és én a leghasznosabb technológiai eszközöket mérjük fel; mivel lehetne gazdagítani még a publikációs felületet (felugró infó-ablakok, interaktív térkép, képnézegető, beágyazott videók, komment-felület...).
Renáta pedig szintén Nickyvel a legalitás határait méri fel (személyiségi, szerzői jogok stb.)
Prezentáció (még Nijmegenben)
Sort kerítettünk egy skype-meetingre is, de nem lett valami sikeres. A hollandok egy egyetemi szobában gyűltek össze, rendesen bekamerázva, ahogy kell, mi viszont Budapest és az agglomeráció különböző pontjairól végül csak ketten tudtunk velük kommunikálni. Nagyjából azért sikerült megbeszélni, hogy ki-hol tart, mik a következő lépések és mi legyen a luxemburgi program.
Próbálok olyan, az enhanced publication, vagyis értéknövelt publikáció témájával foglalkozó cikkeket olvasni, amit egy bölcsész is megért. Amúgy rengeteg ilyen van szerencsére, a tudománynak ez az új dimenziója nem csak az informatikusokat tartja lázban már jópár éve. Készült mindenféle kutatás, hogy milyen az ideális sorhosszúság, vagy a szövegelrendezés hogyan befolyásolhatja az olvasást és így magát az olvasót.
A alcsoportom ugye a mindenféle technológiai kiegészítőket gyűjti, amik használatának célja nem a puszta illusztráció, hanem hogy az olvasó maga is szemlélője, szemtanúja, felfedezője legyen a tudománynak. Jelenleg az interaktív térképeket használó oldalakat szemlézem. Néhány kedvenc:
Egyrészt a digitalizált térképek világa: Mapire, vagyis a Habsburg-birodalom régi katonai és kataszteri térképei, Fentről.hu, 1959 utáni légi felvételek Magyarországról.
Másrészt a térképet, mint keresőeszközt használó publikációs felületek, mint az Arcanum digitalizált archív képeslapgyűjteménye, vagy a Köztérkép, a nagy magyar szoborgyűjtemény, ami egyébként szerintem egy mintapéldánya az e-publicationnek a tartalmas és informatív adatlapokhoz tartozó régi és új képekkel és kommentálási felülettel.
Harmadrészt a térképet mint illusztrációt használó honlapok, mint az Utrechtet és vidékét, mint kulturális tájat bemutató oldal, vagy a klasszikus, középkori és kora-újkori irodalmat prezentáló gyűjtemény, ahol a térkép egy-egy helyszínére kattintva az adott várost vagy helyet említő szövegekhez irányít a rendszer.
Esszenciális része viszont az egész kutatásnak, hogy magát a CVCE gyűjteményét ismerjük meg alaposan. Az európai integráció kutatása nyomán készült publikációk rendkívül gazdag forrásból merítkeznek. A dokumentumok nem mindig csak szövegként, hanem sokszor képként is digitalizálva vannak, hiszen vagy a rajtuk lévő kézírás, vagy az egyéb "történelem által hagyott nyomok" is forrásértékűek lehetnek. De vannak még a szöveges forrásokon kívül plakátok, fényképek, karikatúrák, hang- és videófelvételek, térképek, tehát rengeteg produkció csak még nemigen felhasználóbarát elrendezésben. Még!
